A Ferences Család minden tagja olyan Regula szerint él, amelyben életformává vált a szent evangélium megtartása „engedelmességben, tulajdon nélkül és tisztaságban” (RB1,1): életünk középpontjává Krisztust tesszük, akiben testvérekké válhatunk.

A Megerősített regula megünneplése lehetőséget ad annak megmutatására, „hogy egy családból valók vagyunk” (vö. 1Reg 4,7), előmozdítsuk a közösséget és a testvériséget a világban, és újra megtanuljunk evangéliumi utakat nyitni minden emberhez.

Szent Ferencet a Megváltó iránti szeretete arra sarkallta, hogy 1223 karácsonyán Greccióban egy barlangban ünnepelje az Eucharisztiát. Meg akarta tapasztalni a Megtestesülés valóságosságát, Isten Fiának egyszerűségét, szegénységét: „Meg akarom ugyanis eleveníteni a betlehemi kisded emlékezetét, és tulajdon testi szemeimmel akarom szemlélni gyermeki korlátoltságának kényelmetlenségeit, látni akarom, hogyan helyeztetett a jászolba…” (Cel1,84)

A grecciói karácsony ünneplése lehetőség arra, hogy megálljunk a Megtestesülés misztériuma előtt, szemléljük Isten irántunk való szeretetének nagyságát. Isten Fia „a mi emberségünk és törékenységünk valóságos testét magára vette” (2LHív 4). Ez arra indít bennünket, hogy az élet és az emberség eszközei legyünk családjainkban, közösségeinkben és a világ szegényei között.